Halii:3
Bocsi a késésért :// utálom mikor bocsánatot kell kérnem:D
Mindig kések az új fejezettel! :( Sajnálom!♥
Ja és remélem nem baj, hogy előre tekertem az időt! :// :) ♥
Pusziii♥
* 2 hónappal később *
~ Lily Smith szemszöge ~
-Istenem, gyerekek ne szaladgáljatok!
-De Lily, unatkozunk-jött oda Jane.
-Na, akkor gyertek ide-mondtam mosolyogva.
Az összes gyerek odagyűlt körém és mesélni kezdtem nekik.Habár nem nem valami sok jutott eszembe, de amikor ötletet kaptam,szerelmes story-t meséltem nekik. Mivel fiúk is voltak beletettem sárkányokat, kalózokat, vámpírokat stb. Csak, hogy érdekessé tegyem a mesét.
-És éltek boldogan még sok-sok évig.-mondtam ki az utolsó szavakat mosolyogva.
-Hát persze...hát vámpírok!-mondta teli szájjal Robert.
Ezek a kis törpikék, hogy emlékeztetnek a fiúkra...főleg Robi...csak zabál, mint Niall.
De azért imádom a gyerekeket. Azért is vállaltam el ezt a munkát. Ja igen, nem is említettem. Egyik fővezér vagyok a táborokban. Ezért én töltöm a több időt a gyerekekkel.
-He, Lily!-ölelt meg hátulról Luke, és egy puszit nyomott az arcomra.
-Luke!-fordultam meg, majd megöleltem.
Közeledett, hogy megcsókoljon, de én mosolyogva eltoltam.
-A-a...nem a gyerekek előtt!-mondtam.
-Na jó!-mondta szomorúan, és olyan arcot vágott, mint egy 5 éves.
-Te kis cuki!-nyomtam arcára egy puszit.
Megfogtam kezét és húzni kezdtem a gyerekek felé. Megálltunk, és néztük, ahogy szaladgálnak a nagy udvarban. Olyan élvezet látni, hogy egy gyerek boldog. Ez a másik, hogy táborban dolgozom. Nagyon szeretem a gyerekeket. Ha látom, hogy egy gyerek boldog, nekem is mosoly kerül az arcomra.
-Gyerekek, uzsonna!-kiabáltam, mire az összes gyerek a konyhába futott.
-Na, most magunk vagyunk!-fordult felém huncut mosollyal Luke.
-Tee..-nevettem fel, majd megcsókoltam.
-Végree!-mondta mosolyogva.
-Nem először csókoltalak meg már..-mosolyogtam.
-Tudom, de ma meg kellett várjam egész az uzsonnát, hogy egy csókot is kapjak.
Erre csak mosolyogni tudtam. Szerencse, hogy Luke is itt van nekem, hogy segítsen a gyerekekkel, emígy nehéz lenne magam. Luke-ot itt ismertem meg. Mikor megismertem, többet találkoztunk meg minden és valahogy összejöttünk. Harry...hát Harry.
Nem tartsuk a kapcsolatot többet. Vagyis Harry nekem minden nap ír, de sosem írok neki vissza. Nem az, hogy nem merek, hanem nem akarok...
Félek nehogy Luke-nak valami baja essen...Harry miatt...
-Hát min gondolkodtál te így el?-puszilta meg nyakam Luke.
-Jaa...sehol-mosolyogtam.
-Itt a nap vége-mondta fáradtan Luke.
-Hát igen. A gyerekek már elaludtak?
-Aham. Túl fáradtak már ma.
-Én is.
-Megyünk hozzám?-kérdezte kedvesen Luke.
-Hát ha már Demi vigyáz a gyerekekre este, akkor lehet-mondtam.
***
Luke után én is elmentem letussolni. Kivettem a törölközőt a fehérneműm, amit mindig itt hagyok Luke-nal minden esetre, ha itt alszom és a pizsamám a szekrényből, ami valójában Luke egyik felsője. Levetkőztem és gyors lezuhanyoztam, hajat mostam. Szárazra töröltem bőröm, majd felöltöztem. Vizes hajam egy törölközőbe tekertem és kimentem a fürdőből. Luke már az ágyban várt. Nem rosszra gondolok...
-Készen vagy?-mosolygott.
-Igen!-bólintottam.
-A hajad nem szárítod meg?
-Amm..de.
Gyors bementem a fürdőbe és megszárítottam a hajam. Miután kész voltam, megfésülködtem és fogat mostam. Befeküdtem Luke mellé és hátat fordítottam neki. Ő pedig hátulról átölelt. Mindig így alszunk. Sajnos, ez mind csak Harry-re tud emlékeztetni...
***
Reggel a nap sütésére ébredtem, madarak csiripelésére és arra, hogy Luke nincs mellettem. Felültem az ágyban, nekidőltem az ágytámlájának és megdörzsöltem a szemem. A mobilomért nyúltam az éjjeli szekrényhez, majd elvettem a mobilom. 9:33 van. Jesszusom, elkéstük a reggelit a táborban. Gyors tárcsáztam Luke számát, hogy megkérdezzem hol van, de a mobilja a párnája alatt csergett. Ezek szerint itt van a házban. Felkeltem, felvettem a papucsom és észrevettem egy kis lapot a földön, amin egy szív van. Mikor felvettem, elmosolyodtam. Kimentem a folyosóra, ott is találtam egy lapot, amin szintén szív volt. Mikor a lépcsőn mentem le akkor a korlátra voltak végig ragasztgatva szívet, amit szerintem követni kellett. Kíváncsian futottam le a lépcsőn, majd megálltam a konyha előtt, ahol Luke-ot tekintettem reggelit készíteni. Háttal volt nekem, ezért nem vette észre, hogy a háta mögött figyelem. Mosolyogva nekidőltem az ajtófélfának és figyeltem a cuki fejét. Dudologva csinálta a kaját. Én csak végig mosolyogtam rajta..annyira cuki! Mikor a kaját tette le az asztalra, észrevett.
-Jó reggelt, édes!-jött oda, majd egy puszit lehelt homlokomra.
-Szia! Ilyen aranyos vagy, te gyerek?-nevettem.
-Hát látod?-mosolygott.-Pirítós és kávé...csak magának, hölgyem!
-Ohh, köszönöm!-mosolyogtam.
Odament és kihúzta nekem a székem én pedig leültem, majd betolta a széket.
-Mmm..ez nagyon finom-kóstoltam meg a pirítóst.
-Jó étvágyat!-mondta kedvesen.
-Te nem eszel? És amúgy nem késtünk már rég el a táborba?
-Nem vagyok éhes. Kértem Demi-től szabad napot, hogy csak kettesben lehessünk-jelent meg egy huncut mosoly az arcán.
-Király!-mosolyogtam-mit csinálunk majd?
-Majd meglátod..-kacsintott.
Miután reggeliztem, elmosogattunk és felöltöztünk.
-Hova megyünk? Elmondod már?-türelmetlenkedtem.
-Meglepi!-mosolygott.
2014. augusztus 2., szombat
2014. július 17., csütörtök
15.fejezet-Ne hagyj itt!
Hali:3
Bocsánatot szeretnék kérni, mert mindig ilyen későn hozom az új részt! :/ Csak nincs nagyon időm rá!
Tudjátok, hogy szeretlek titeket! d:'3 ♥
Szóval, mert későn hoztam...MEGINT...ezért most ezt hosszabbra terveztem, mint az előzőt! :)
Good reading! :D ♥♥
♥♥
Bocsánatot szeretnék kérni, mert mindig ilyen későn hozom az új részt! :/ Csak nincs nagyon időm rá!
Tudjátok, hogy szeretlek titeket! d:'3 ♥
Szóval, mert későn hoztam...MEGINT...ezért most ezt hosszabbra terveztem, mint az előzőt! :)
Good reading! :D ♥♥
♥♥
~ Lily Smith szemszöge ~
-Biztos vagy benne?-kérdezte tőlem Demi.
-Igen!-sóhajtottam-megyek és lassan elbúcsúzok a többiektől.
-És Harry?-nézett nagy szemekkel testvérem.
-Ez van!-húztam félre a számat.
-Oké...-mondta kicsit halkabban.
-Mikor indulunk?-kérdeztem.
-Holnap már reggel el kell indulnunk..-mondta Demi.
Nehéz volt mindent elhinnem...nem gondoltam, hogy ezt is megteszem, hogy itt hagyjam Harry-t, Lola-t a fiúkat...tényleg nem gondoltam! Na meg a suli...Oké, nyár van, de mégis...
Kis gondolkodás után átmentem a szobámba és leültem az ágyamra. Elővettem a laptopom és felmentem Facebook-ra. A füllhallgatót a fülembe dugtam és beindítottam a kedvenc zeném : 5 Seconds of Summer-Beside You!
Csetteltem egy pár ismerősömmel. Lola és a fiúk nem voltak fent. Csak Erik. Vele már nagyon rég beszéltem, ezért ráírtam.
"Szia, Erik...micsi? hogy vagyool? mi újság? :) "
"Sziaaa :* hát hol vagy te? Miért nem írtál?? :O És zene, jól, semmi különös..na és te? :)) "
"Hát mivel nem is voltam fent valami sokat, a többiekkel sem beszéltem...amm..zene, rosszul...és holnap...költözünk :'( "
" Tessék??! De mégis , miért nem szóltál?? :''( "
"Sajnálom :( "
"Hé, találkozzunk a házam előtt 5 perc múlva, okee?? :') "
"Okés :) "
Kikapcsoltam a laptopom, felvettem a cipőm és kirohantam az ajtón. Demi-nek nem is szóltam, de nem is volt kedvem. Mikor Erik háza elé értem, becsöngettem. Az anyukája nyitotta ki.
-Szervusz, kislányom! Erik-hez jöttél?-szólt hozzám kedvesen az anyukája.
-Jó napot! Ömm...igen!-mondtam.
-Gyere be!-mosolygott, majd félre állt én pedig bementem.
-Fent van a szobájában.
-Rendben! Köszönöm.-mondtam, majd felmentem Erik-hez.
3 kopogás után kinyitotta az ajtót és szorosan magához ölelt.
-Lily!-hallottam hangján, hogy nagyon szomorú, ezért visszaöleltem.
-Hmm?-nevettem kicsit fel. Ez kiskoromban volt a szokásom, ha valaki szomorú volt és megszólított én csak annyit mondtam, hogy : Hmm? Hátha felvidítom...
Ekkor ő is felnevetett, majd lassan eltolt magától.
-Amúgy, gyere be!-nevetett tovább.
Mikor bementünk, leültünk az ágyra.
-Miért mész el?
-Hát...az van, hogy ...hogyha nem megyek vissza a testvéremmel Barceloná-ba, akkor meglehet soha többé sem fogom látni őt, sem anyukámat. Szóval döntenem kellett.
-De ez örökre, vagy?
-Igen!-gyűltek a könnyek a szememben. Mielőtt rámtört volna a sírás, szorosan megöleltem Erik-et.
-Nyugi, nyugi!-simogatta a hátam, majd lassan eltolt magától.
-Mi lesz Harry-vel? Lola-val? Na meg a többiekkel?
-Szeretem Harry-t, de ez van!-mondtam ki nehezen.
-És engem szeretsz?-nézett mélyen a szemembe. Utálom mikor ezt csinálja, mindig elveszek tekintetében. Régen is ezt csinálta és totál elvesztem.
-Téged is, Erik...téged is!-mosolyogtam. De persze barátilag gondoltam.
-Én sem téged, Lily!-nevetett.
-Heeejj!-nevettem fel, és a karjára csaptam.
-Óvatosan, tudod, hogy gyenge vagyok-tetette magát.
-Ahha!-mosolyogtam-eljönnél most velem a srácokhoz?
-Most akarsz velük elbúcsúzni?-emelte fel a szemöldökét.
-Hidd el! Az nem lesz búcsú.
-Oooké..-nevetett fel-Menjünk!
Egész úton hülyéskedtünk. Erik mindig visszatudja hozni a kedvemet. Amikor kicsik voltunk, vagyis most is legjobb barátok vagyunk. Senki sem tud szétválasztani minket, csak ez a pár nap...
Nem baj, habár ha már holnap megyek...nehéz ez az egész!!
Mikor a fiúk háza elé értünk, bekopogtam. Pont Harry nyitotta ki.
-Ohh...Lily, drágám!-lepődött meg-Szia, Erik.
-Hali!-köszönt neki Erik mosolyogva.
-Harry-m!-csókoltam meg.
-Gyertek be!
Félreállt mi pedig bementünk. Leültünk a kanapéra, még Harry szólt a többieknek. Mindenki lejött, kivéve Louis.
-Hello, fiúk...Louis?-kérdeztem.
-Fent van!-mondta Niall.
Ekkor nevetve jött le a lépcsőn Louis és Lola.
-Lily?-nézett rám Lolita mosolyogva.
-Lolaa!-mosolyogtam, majd megöleltem.
Beszélgettünk egy jó ideig, majd mikor későre járt, felkeltem.
-Skacok, elszeretnék nektek valamit mondani-néztem Erik-re , majd a többiekre.
-Igen?!
-Csak azt szeretném mondani, hogy....Szeretlek Titeket!-nem tudtam elmondani nekik az igazságot.
-Jajj, édesem! Mi is téged-jött oda Harry és átölelt. Majd a többiek is utána.
A többiek után Harry-t még egyszer szorosan és elég hosszasan öleltem. Nem tudtam elengedni.
-Megyünk?-kérdezte Erik.
-Menjünk!-megcsókoltam Harry-t utoljára és elindultunk. Lola is velünk jött.
Mikor Lola háza elé értünk, őt is jó párszor megöleltem, és mikor bement Erik megszólalt.
-Engem meg sem ölelsz?
-Gyere ide!-mondtam már könnyes szemmel.Miután megöleltem, elöktem magamtól, hogy szébe tudjak nézni.
-Vigyázz magadra, oke?
-Oke, de te is! Lily, el kell mondanom valamit...
-Igen?!
-É-én szeretlek!
-Hát a legjobb barátom vagy, Erik!-mosolyogtam.
-De nem barátilag!
-Jaa..ömm...hát most mit mondjak?
-Semmit!-mosolygott, majd megölelt.
-Oooké-nevettem.
-Hiányozni fogsz...
-Te is nekem!!-mondtam könnyes szemekkel.
Ekkor megint megöleltem és elbúcsúztunk.
~ Erik Jackson szemszöge ~
Nem bírtam ki, hogy ne mondjam el Lola-nak, ezért tárcsáztam a számát és 3 csörgés után felvette.
-Hallo?!-szólt bele a mobilba.
-Lily, holnap költözik!-mondtam ki.
-Tessék??-kezdett kiáltozni a mobilba-mi az, hogy költözik? Mégis hova? Miért nem mondta?
-Holnap reggel legyél a repülőtéren, oke? 10 órákkor.
-Oke!-mondta erre lecsapta a telefont.
~ Lola Steward szemszöge ~
Mikor ezt megtudtam, átrohantam Lily-hez. Mikor csöngettem, Demi nyitotta ki.
-Szia, Lily?
-A szobájában van...már azt hiszem alszik, de megnézheted!
Lassan kinyitottam Lily ajtóját és bementem. Nem vett észre, mivel az ágyban feküdt egy képet szorongatott a kezében. Egyszer csak azt láttam, hogy ledobja. Még mindig nem vett észre ezért felvettem és visszaadtam neki.
-Harry-t csak igy földhöz vágod?-mosolyogtam.
-Lola, te mit keresel itt?-nézett rám nagy szemekkel.
-Hogy bírsz csak így elmenni? Miért nem mondtad?
-Figyelj, nem akartam...
-De elmondhattad volna.
-Sajnálom, oke?
-Oke, semmi baj-odamentem hozzá és átöleltem.
Mivel hülye fejemmel pizsamában szaladtam át, befeküdtem mellé...bár most vele lehessek mikor szüksége van egy legjobb barátnőre. Kicsit még beszélgettünk és egy-kettő elaludtunk.
***
Reggel Demi keltegetett minket, hogy menjünk reggelizni. Lily nekem adott valami ruhát, amiben lehetek, mert gáz lenne most pizsamában végigszaladni az utcán. Gyors reggeliztünk, Lily és én elmosogattunk. Én kimentem a fürdőbe és tárcsáztam Harry számát.
3 csörgés után felvette.
-Hallo, Harry?! Gyere a reptérre 10 órára, oke?-suttogtam nehogy valaki meghallja.
-Öömm...oke!-mondta majd letette.
* Reptéren *
Kedves utasok, aki a Barcelonai gépet várja, az készüljön el a felszállásra...a gép 30 perc után indul-szólalt meg egy női hang a mikrofonban.
-Úgy látni itt kezdődik!-kezdtek könnyezni Lily szemei.
-Nyugi ez nem a vége! Még találkozunk-öleltem meg.
-Remélem!-mondta.
-Lily, várj!-szaladt felénk Erik.
-Erik!-ölelték meg egymást.
-Mikor indulsz?-kérdezte tőle.
-Nem sokára.
~ Lily Smith szemszöge ~
Még 10 percünk volt és indult a gép. Könnyeim már folytak, mint egy patak. Nem tudtam visszatartani. Mikor már könnyes búcsút vetettem két legjobb barátomtól, szemem megakadt egy személyen. Kitől még jobban sirni kezdtem. Közelebb volt és csak megállt, mint egy szobor. Könnyei összegyűltek szeme sarkában, amit próbált visszatartani.
-Ilyen egyszerű lenne az egész? Csak így elmész? Itt hagysz?
-Harry, sajnálom!-öleltem meg, mire ő is szorosan megölelt.
-Akik a Barcelonai gépre várnak 5 percük van a felszállásig! Ismétlem 5 perc van a felszállásig-szólalt meg ismét a hang.
-Lily, kérlek ne...
-Sajnálom, Harry!
-Lily, gyere-szólt Demi.
-Jövök, 1 perc-szóltam oda.
Még 2-3-szor megöleltem Lola-t és Erik-et. Majd Harry felé fordultam.
-Még hogyha köztünk vége is van, tudd, hogy mindég szeretni foglak!
-Most még szakítasz is velem?-pördült le arcán egy könny.
-Sajnálom!-megöleltem és adtam neki a most már tényleg utolsó csókot és elfordultam és lassan a testvérem felé kezdtem menni.
-Ne hagyj itt!-hallottam, ahogy Harry ordított utánam, tisztára más volt a hangja, csak a szomorúságot hallottam hangjában, de továbbmentem...
-Biztos vagy benne?-kérdezte tőlem Demi.
-Igen!-sóhajtottam-megyek és lassan elbúcsúzok a többiektől.
-És Harry?-nézett nagy szemekkel testvérem.
-Ez van!-húztam félre a számat.
-Oké...-mondta kicsit halkabban.
-Mikor indulunk?-kérdeztem.
-Holnap már reggel el kell indulnunk..-mondta Demi.
Nehéz volt mindent elhinnem...nem gondoltam, hogy ezt is megteszem, hogy itt hagyjam Harry-t, Lola-t a fiúkat...tényleg nem gondoltam! Na meg a suli...Oké, nyár van, de mégis...
Kis gondolkodás után átmentem a szobámba és leültem az ágyamra. Elővettem a laptopom és felmentem Facebook-ra. A füllhallgatót a fülembe dugtam és beindítottam a kedvenc zeném : 5 Seconds of Summer-Beside You!
Csetteltem egy pár ismerősömmel. Lola és a fiúk nem voltak fent. Csak Erik. Vele már nagyon rég beszéltem, ezért ráírtam.
"Szia, Erik...micsi? hogy vagyool? mi újság? :) "
"Sziaaa :* hát hol vagy te? Miért nem írtál?? :O És zene, jól, semmi különös..na és te? :)) "
"Hát mivel nem is voltam fent valami sokat, a többiekkel sem beszéltem...amm..zene, rosszul...és holnap...költözünk :'( "
" Tessék??! De mégis , miért nem szóltál?? :''( "
"Sajnálom :( "
"Hé, találkozzunk a házam előtt 5 perc múlva, okee?? :') "
"Okés :) "
Kikapcsoltam a laptopom, felvettem a cipőm és kirohantam az ajtón. Demi-nek nem is szóltam, de nem is volt kedvem. Mikor Erik háza elé értem, becsöngettem. Az anyukája nyitotta ki.
-Szervusz, kislányom! Erik-hez jöttél?-szólt hozzám kedvesen az anyukája.
-Jó napot! Ömm...igen!-mondtam.
-Gyere be!-mosolygott, majd félre állt én pedig bementem.
-Fent van a szobájában.
-Rendben! Köszönöm.-mondtam, majd felmentem Erik-hez.
3 kopogás után kinyitotta az ajtót és szorosan magához ölelt.
-Lily!-hallottam hangján, hogy nagyon szomorú, ezért visszaöleltem.
-Hmm?-nevettem kicsit fel. Ez kiskoromban volt a szokásom, ha valaki szomorú volt és megszólított én csak annyit mondtam, hogy : Hmm? Hátha felvidítom...
Ekkor ő is felnevetett, majd lassan eltolt magától.
-Amúgy, gyere be!-nevetett tovább.
Mikor bementünk, leültünk az ágyra.
-Miért mész el?
-Hát...az van, hogy ...hogyha nem megyek vissza a testvéremmel Barceloná-ba, akkor meglehet soha többé sem fogom látni őt, sem anyukámat. Szóval döntenem kellett.
-De ez örökre, vagy?
-Igen!-gyűltek a könnyek a szememben. Mielőtt rámtört volna a sírás, szorosan megöleltem Erik-et.
-Nyugi, nyugi!-simogatta a hátam, majd lassan eltolt magától.
-Mi lesz Harry-vel? Lola-val? Na meg a többiekkel?
-Szeretem Harry-t, de ez van!-mondtam ki nehezen.
-És engem szeretsz?-nézett mélyen a szemembe. Utálom mikor ezt csinálja, mindig elveszek tekintetében. Régen is ezt csinálta és totál elvesztem.
-Téged is, Erik...téged is!-mosolyogtam. De persze barátilag gondoltam.
-Én sem téged, Lily!-nevetett.
-Heeejj!-nevettem fel, és a karjára csaptam.
-Óvatosan, tudod, hogy gyenge vagyok-tetette magát.
-Ahha!-mosolyogtam-eljönnél most velem a srácokhoz?
-Most akarsz velük elbúcsúzni?-emelte fel a szemöldökét.
-Hidd el! Az nem lesz búcsú.
-Oooké..-nevetett fel-Menjünk!
Egész úton hülyéskedtünk. Erik mindig visszatudja hozni a kedvemet. Amikor kicsik voltunk, vagyis most is legjobb barátok vagyunk. Senki sem tud szétválasztani minket, csak ez a pár nap...
Nem baj, habár ha már holnap megyek...nehéz ez az egész!!
Mikor a fiúk háza elé értünk, bekopogtam. Pont Harry nyitotta ki.
-Ohh...Lily, drágám!-lepődött meg-Szia, Erik.
-Hali!-köszönt neki Erik mosolyogva.
-Harry-m!-csókoltam meg.
-Gyertek be!
Félreállt mi pedig bementünk. Leültünk a kanapéra, még Harry szólt a többieknek. Mindenki lejött, kivéve Louis.
-Hello, fiúk...Louis?-kérdeztem.
-Fent van!-mondta Niall.
Ekkor nevetve jött le a lépcsőn Louis és Lola.
-Lily?-nézett rám Lolita mosolyogva.
-Lolaa!-mosolyogtam, majd megöleltem.
Beszélgettünk egy jó ideig, majd mikor későre járt, felkeltem.
-Skacok, elszeretnék nektek valamit mondani-néztem Erik-re , majd a többiekre.
-Igen?!
-Csak azt szeretném mondani, hogy....Szeretlek Titeket!-nem tudtam elmondani nekik az igazságot.
-Jajj, édesem! Mi is téged-jött oda Harry és átölelt. Majd a többiek is utána.
A többiek után Harry-t még egyszer szorosan és elég hosszasan öleltem. Nem tudtam elengedni.
-Megyünk?-kérdezte Erik.
-Menjünk!-megcsókoltam Harry-t utoljára és elindultunk. Lola is velünk jött.
Mikor Lola háza elé értünk, őt is jó párszor megöleltem, és mikor bement Erik megszólalt.
-Engem meg sem ölelsz?
-Gyere ide!-mondtam már könnyes szemmel.Miután megöleltem, elöktem magamtól, hogy szébe tudjak nézni.
-Vigyázz magadra, oke?
-Oke, de te is! Lily, el kell mondanom valamit...
-Igen?!
-É-én szeretlek!
-Hát a legjobb barátom vagy, Erik!-mosolyogtam.
-De nem barátilag!
-Jaa..ömm...hát most mit mondjak?
-Semmit!-mosolygott, majd megölelt.
-Oooké-nevettem.
-Hiányozni fogsz...
-Te is nekem!!-mondtam könnyes szemekkel.
Ekkor megint megöleltem és elbúcsúztunk.
~ Erik Jackson szemszöge ~
Nem bírtam ki, hogy ne mondjam el Lola-nak, ezért tárcsáztam a számát és 3 csörgés után felvette.
-Hallo?!-szólt bele a mobilba.
-Lily, holnap költözik!-mondtam ki.
-Tessék??-kezdett kiáltozni a mobilba-mi az, hogy költözik? Mégis hova? Miért nem mondta?
-Holnap reggel legyél a repülőtéren, oke? 10 órákkor.
-Oke!-mondta erre lecsapta a telefont.
~ Lola Steward szemszöge ~
Mikor ezt megtudtam, átrohantam Lily-hez. Mikor csöngettem, Demi nyitotta ki.
-Szia, Lily?
-A szobájában van...már azt hiszem alszik, de megnézheted!
Lassan kinyitottam Lily ajtóját és bementem. Nem vett észre, mivel az ágyban feküdt egy képet szorongatott a kezében. Egyszer csak azt láttam, hogy ledobja. Még mindig nem vett észre ezért felvettem és visszaadtam neki.
-Harry-t csak igy földhöz vágod?-mosolyogtam.
-Lola, te mit keresel itt?-nézett rám nagy szemekkel.
-Hogy bírsz csak így elmenni? Miért nem mondtad?
-Figyelj, nem akartam...
-De elmondhattad volna.
-Sajnálom, oke?
-Oke, semmi baj-odamentem hozzá és átöleltem.
Mivel hülye fejemmel pizsamában szaladtam át, befeküdtem mellé...bár most vele lehessek mikor szüksége van egy legjobb barátnőre. Kicsit még beszélgettünk és egy-kettő elaludtunk.
***
Reggel Demi keltegetett minket, hogy menjünk reggelizni. Lily nekem adott valami ruhát, amiben lehetek, mert gáz lenne most pizsamában végigszaladni az utcán. Gyors reggeliztünk, Lily és én elmosogattunk. Én kimentem a fürdőbe és tárcsáztam Harry számát.
3 csörgés után felvette.
-Hallo, Harry?! Gyere a reptérre 10 órára, oke?-suttogtam nehogy valaki meghallja.
-Öömm...oke!-mondta majd letette.
* Reptéren *
Kedves utasok, aki a Barcelonai gépet várja, az készüljön el a felszállásra...a gép 30 perc után indul-szólalt meg egy női hang a mikrofonban.
-Úgy látni itt kezdődik!-kezdtek könnyezni Lily szemei.
-Nyugi ez nem a vége! Még találkozunk-öleltem meg.
-Remélem!-mondta.
-Lily, várj!-szaladt felénk Erik.
-Erik!-ölelték meg egymást.
-Mikor indulsz?-kérdezte tőle.
-Nem sokára.
~ Lily Smith szemszöge ~
Még 10 percünk volt és indult a gép. Könnyeim már folytak, mint egy patak. Nem tudtam visszatartani. Mikor már könnyes búcsút vetettem két legjobb barátomtól, szemem megakadt egy személyen. Kitől még jobban sirni kezdtem. Közelebb volt és csak megállt, mint egy szobor. Könnyei összegyűltek szeme sarkában, amit próbált visszatartani.
-Ilyen egyszerű lenne az egész? Csak így elmész? Itt hagysz?
-Harry, sajnálom!-öleltem meg, mire ő is szorosan megölelt.
-Akik a Barcelonai gépre várnak 5 percük van a felszállásig! Ismétlem 5 perc van a felszállásig-szólalt meg ismét a hang.
-Lily, kérlek ne...
-Sajnálom, Harry!
-Lily, gyere-szólt Demi.
-Jövök, 1 perc-szóltam oda.
Még 2-3-szor megöleltem Lola-t és Erik-et. Majd Harry felé fordultam.
-Még hogyha köztünk vége is van, tudd, hogy mindég szeretni foglak!
-Most még szakítasz is velem?-pördült le arcán egy könny.
-Sajnálom!-megöleltem és adtam neki a most már tényleg utolsó csókot és elfordultam és lassan a testvérem felé kezdtem menni.
-Ne hagyj itt!-hallottam, ahogy Harry ordított utánam, tisztára más volt a hangja, csak a szomorúságot hallottam hangjában, de továbbmentem...
2014. június 17., kedd
14.fejezet-Így döntöttem!
Halihóó! :DD
Ma jó kedvem vaaan! :D Ezért igyekeztem minnél hosszabbra írni! :)
Köszönöm szépen a 525oldalmegjelenitést és az egy követőt! :)
Nagyon sokat jelent ez nekem! :) Good reading! :D :*
Cheryl ♥♥
~ Lily Smith szemszöge ~
Olyan jó volt megint Niall ölelésében lenni! Az az igazság, hogy szeretem, de nem tehetem ezt Harry-nek! Őt azért jobban szeretem! Amúgy Niall hazakísért! Nagyon sokat hülyéskedtünk, olyan mintha nem is történt volna semmi. Elköszöntem tőle és bementem.
-Szia, Demi!-mosolyogtam a testvéremre.
-Lily!-mosolygott halványan.
-Valami baj van?-ültem mellé.
-Vissza kell mennem Barcelona-ba...sajnálom!-szomorkodott-anya hivott vissza!
-Én is sajnálom!
-Semmit sem szólsz?
-Már átmentem ezen!-halványan rámosolyogtam.
-Anya azt is mondta, hogy vegyelek rá, hogy válassz...vagy te is jössz, vagy maradsz?!
-Demi, még gondolkodnom kell!-néztem a földre-mikor kell menned?
-Egy hét múlva...-mondta.
-Oké!
Elmentem és letussoltam, nem ettem ma semmit sem!Ezért lementem a konyhába és gyors kajáltam valamit.
Bebújtam az ágyba és addig még el nem aludtam, csak a döntésen járt a fejem. Ha elmegyek, itt hagyom Lola-t, a fiúkat...Harry-t. Ha nem megyek el, lehetőleg sosem fogom többet látni Demi-t és anyut! Remélem, hogy helyesen döntök...
***
Reggel a nap égetésére ébredtem. Szokás szerint megint a szemembe sütött. Hajj, komoly felteszek nap szemüveget! Még mikor alszom is, akkor is... Nem is tudtam, hogy ilyen hülye vagyok! Gyors felöltöztem és lementem a konyhába reggelizni.Demi már a konyhában volt, öntöttem magamnak kávét és leültem vele szembe.
-Na döntöttél?-mosolygott.
-Igen...azt döntöttem, hogy.....
~ Lola Steward szemszöge ~
Annyira unatkozom! Lily biztos nem ér rá! Felhívom Lou-t.
Gyors tárcsáztam Louis számát és 3 csörgés után felvette.
-Szia, Lolita!-mondta kedvesen.
-Szia,BooBear!-nevettem fel.
-Mizujs?
-Az van, hogy semmi! Nem bírsz eljönni?-mosolyogtam.
-El há'...mindjárt indulok! Puszi!
-Puszii!
Majd letettem. 15 percen belül, Lou már kopogott. Vagyis azt hiszem, hogy ő volt az...
Mikor kinyitottam, elmosolyodtam.
-Lou!-ugortam a nyakába.
-Szia, Kicsim!-ölelt meg szorosan, majd szenvedélyesen megcsókolt.
-Szeretnél valahová menni? Vaaaaaagy...hmm..nem tudom-nevettem.
-Jó lesz itt is!-huncutul elmosolyodott.
-Okéé!
Bementünk és leültünk a kanapéra. Lou lassan a nyakam kezdte csókolgatni, majd a pólóm is levette rólam. Mind ketten póló nélkül voltunk és Lou fölém hajolt és megcsókolt. Egyszer csak valaki kopogott. Annyira megijedtem, hogy meglöktem Louis-t, Ő pedig a földre esett.
-Auchh!-mondta halkan, de nevetett.
-Bocsii!-mondtam szintén halkan, mosolyogva.
Gyors felkaptam a pólóm és kinyitottam az ajtót.
-Ohh, szia!-mosolygott Lily.
-Szia...hát te?-csodálkoztam.
-Átjöttem, ha nem gond.
-Öööömm...bocsi, de nem érek rá! Na szia!-csak becsuktam az ajtót. Tudom nem szép, de az sem lenne valami kényelmes, ha meglátná Lou-t. Visszamentem Lou-hoz, aki épp a kanapén ült rám várva.
-Nos, hol is álltunk meg?-mosolygott.
-Azt hiszem, hogy itt-megcsókoltam.
Megint visszatértünk az előző pózba, mikor Louis-nak megcsörrent a mobilja.
-Basszus!-mondta ki mikor elolvasta az üzenetet.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Harry és Liam összevesztek valamin...habár ez furcsa, hogy Ők veszekednek! Nem szoktak-gondolkodott el.
-Na mentem...Szia, édes!-egy csókot lehelt homlokomra.
-Szia.
~ Louis Tomlinson szemszöge ~
Igyekeztem, hogy minnél előbb hazaérjek! Pont Harry és Liam vesztek össze? Ezt nehéz elhinni. Mikor hazaértem, idegesen kopogtam az ajtón. Zayn nyitotta ki.
-Haver, szedd már szét őket!-sietetett be Zaynee.
-Oké, oké!
-Emberség, hogy lehetsz ennyire hülye? Figyelj már oda!-ordított Harry Liam-re.
-Még én hülye?! Ezt nekem mondtad, pont annak aki mindig nyugodt és bár okosabb, mint te! Még a csajodra sem tudsz vigyázni!-vágta a fejéhez Liam.
-Lily-nek most ehhez mi köze van? Nem tudsz mást mondani, ezért hozod szóba...hát nekem bár van csajom, nem mint neked-nyújtotta rá a nyelvét Harry.
Na, ebből már elegem lett! Odamentem és szétszedtem őket.
-Fiúk, ne veszekedjetek!-mondtam nekik, még Ők egymásra néztek és elszomorodtak-nem oldatok így meg semmit sem, örökre barátok vagytok és most...
-Igaza van, haver!-mondta Liam Harry-nek, még ő bólintott.
-Na, most szépen öleljétek meg egymást!-parancsoltam rájuk. Ekkor megölelték egymást.
-Oké, kibékültek!-mondta Niall-hol van a kaja?
-Niall!-szólt rá Zayn-ezt a pillanatot igy elrontani?! Adj nekem is...
Erre csak elnevettük magunkat.
~ Lily Smith szemszöge ~
-Demi!-szaladtam hozzá-megvan a válasz!
-Na...mond!-kérte.
-Visszamegyek veled Barcelonaba! Így döntöttem!
Ma jó kedvem vaaan! :D Ezért igyekeztem minnél hosszabbra írni! :)
Köszönöm szépen a 525oldalmegjelenitést és az egy követőt! :)
Nagyon sokat jelent ez nekem! :) Good reading! :D :*
Cheryl ♥♥
~ Lily Smith szemszöge ~
Olyan jó volt megint Niall ölelésében lenni! Az az igazság, hogy szeretem, de nem tehetem ezt Harry-nek! Őt azért jobban szeretem! Amúgy Niall hazakísért! Nagyon sokat hülyéskedtünk, olyan mintha nem is történt volna semmi. Elköszöntem tőle és bementem.
-Szia, Demi!-mosolyogtam a testvéremre.
-Lily!-mosolygott halványan.
-Valami baj van?-ültem mellé.
-Vissza kell mennem Barcelona-ba...sajnálom!-szomorkodott-anya hivott vissza!
-Én is sajnálom!
-Semmit sem szólsz?
-Már átmentem ezen!-halványan rámosolyogtam.
-Anya azt is mondta, hogy vegyelek rá, hogy válassz...vagy te is jössz, vagy maradsz?!
-Demi, még gondolkodnom kell!-néztem a földre-mikor kell menned?
-Egy hét múlva...-mondta.
-Oké!
Elmentem és letussoltam, nem ettem ma semmit sem!Ezért lementem a konyhába és gyors kajáltam valamit.
Bebújtam az ágyba és addig még el nem aludtam, csak a döntésen járt a fejem. Ha elmegyek, itt hagyom Lola-t, a fiúkat...Harry-t. Ha nem megyek el, lehetőleg sosem fogom többet látni Demi-t és anyut! Remélem, hogy helyesen döntök...
***
Reggel a nap égetésére ébredtem. Szokás szerint megint a szemembe sütött. Hajj, komoly felteszek nap szemüveget! Még mikor alszom is, akkor is... Nem is tudtam, hogy ilyen hülye vagyok! Gyors felöltöztem és lementem a konyhába reggelizni.Demi már a konyhában volt, öntöttem magamnak kávét és leültem vele szembe.
-Na döntöttél?-mosolygott.
-Igen...azt döntöttem, hogy.....
~ Lola Steward szemszöge ~
Annyira unatkozom! Lily biztos nem ér rá! Felhívom Lou-t.
Gyors tárcsáztam Louis számát és 3 csörgés után felvette.
-Szia, Lolita!-mondta kedvesen.
-Szia,BooBear!-nevettem fel.
-Mizujs?
-Az van, hogy semmi! Nem bírsz eljönni?-mosolyogtam.
-El há'...mindjárt indulok! Puszi!
-Puszii!
Majd letettem. 15 percen belül, Lou már kopogott. Vagyis azt hiszem, hogy ő volt az...
Mikor kinyitottam, elmosolyodtam.
-Lou!-ugortam a nyakába.
-Szia, Kicsim!-ölelt meg szorosan, majd szenvedélyesen megcsókolt.
-Szeretnél valahová menni? Vaaaaaagy...hmm..nem tudom-nevettem.
-Jó lesz itt is!-huncutul elmosolyodott.
-Okéé!
Bementünk és leültünk a kanapéra. Lou lassan a nyakam kezdte csókolgatni, majd a pólóm is levette rólam. Mind ketten póló nélkül voltunk és Lou fölém hajolt és megcsókolt. Egyszer csak valaki kopogott. Annyira megijedtem, hogy meglöktem Louis-t, Ő pedig a földre esett.
-Auchh!-mondta halkan, de nevetett.
-Bocsii!-mondtam szintén halkan, mosolyogva.
Gyors felkaptam a pólóm és kinyitottam az ajtót.
-Ohh, szia!-mosolygott Lily.
-Szia...hát te?-csodálkoztam.
-Átjöttem, ha nem gond.
-Öööömm...bocsi, de nem érek rá! Na szia!-csak becsuktam az ajtót. Tudom nem szép, de az sem lenne valami kényelmes, ha meglátná Lou-t. Visszamentem Lou-hoz, aki épp a kanapén ült rám várva.
-Nos, hol is álltunk meg?-mosolygott.
-Azt hiszem, hogy itt-megcsókoltam.
Megint visszatértünk az előző pózba, mikor Louis-nak megcsörrent a mobilja.
-Basszus!-mondta ki mikor elolvasta az üzenetet.
-Mi a baj?-kérdeztem.
-Harry és Liam összevesztek valamin...habár ez furcsa, hogy Ők veszekednek! Nem szoktak-gondolkodott el.
-Na mentem...Szia, édes!-egy csókot lehelt homlokomra.
-Szia.
~ Louis Tomlinson szemszöge ~
Igyekeztem, hogy minnél előbb hazaérjek! Pont Harry és Liam vesztek össze? Ezt nehéz elhinni. Mikor hazaértem, idegesen kopogtam az ajtón. Zayn nyitotta ki.
-Haver, szedd már szét őket!-sietetett be Zaynee.
-Oké, oké!
-Emberség, hogy lehetsz ennyire hülye? Figyelj már oda!-ordított Harry Liam-re.
-Még én hülye?! Ezt nekem mondtad, pont annak aki mindig nyugodt és bár okosabb, mint te! Még a csajodra sem tudsz vigyázni!-vágta a fejéhez Liam.
-Lily-nek most ehhez mi köze van? Nem tudsz mást mondani, ezért hozod szóba...hát nekem bár van csajom, nem mint neked-nyújtotta rá a nyelvét Harry.
Na, ebből már elegem lett! Odamentem és szétszedtem őket.
-Fiúk, ne veszekedjetek!-mondtam nekik, még Ők egymásra néztek és elszomorodtak-nem oldatok így meg semmit sem, örökre barátok vagytok és most...
-Igaza van, haver!-mondta Liam Harry-nek, még ő bólintott.
-Na, most szépen öleljétek meg egymást!-parancsoltam rájuk. Ekkor megölelték egymást.
-Oké, kibékültek!-mondta Niall-hol van a kaja?
-Niall!-szólt rá Zayn-ezt a pillanatot igy elrontani?! Adj nekem is...
Erre csak elnevettük magunkat.
~ Lily Smith szemszöge ~
-Demi!-szaladtam hozzá-megvan a válasz!
-Na...mond!-kérte.
-Visszamegyek veled Barcelonaba! Így döntöttem!
2014. június 11., szerda
13.fejezet-Csak barátok!
Helló! :)
Itt az új réééész! :D Jó olvasást! :))
Cheryl ♥
Reggel 7-kor keltem. Nem tudtam aludni! Az ami tegnap este volt, el kell felejtenem...habár egy ilyen dolgot nehéz elfelejteni! Hogy nézek majd Harry szemébe ez után? És mi lesz Niall-el? Most lefeküdtem vele...azt gondolja majd, hogy csak kihasználtam. Nekidőltem az ágy támlájának és a mellettem fekvő Niall-re vetettem tekintetem. Olyan aranyos mikor alszik....na jó, mit beszélek én? Elég, próbálok nem az estére gondolni...Felkeltem és öltözni kezdtem. Mikor akartam kimenni az ajtón, Niall megszólalt.
-Csak így elmész? Hát igen, nem kell csodálkoznom!-mondta ki a szavakat szomorúan.
-Jajj, Niall...de tudod, hogy az tegnap...-ültem le mellé-Niall, tudod, hogy most nekem ez milyen nehéz?
-Tudom, de nekem? Nekem nem nehéz? Minden nap nézni téged, és látni, hogy a legjobb barátom megkaphat téged? Ez nekem nem nehéz? Tegnap este...mindegy felejtsük el!-erőltetett egy mosolyt az arcára.
-Imádlak!-mosolyogtam, majd felpattantam-na, de nekem mennem kell, nem akarom, hogy...
-Istenem, ez király buli volt!-hallottam Louis hangját, majd a többieket nevetni.
-Niall, most mit csinálunk?-kérdeztem tőle idegesen, még ő gondolkodott, hogy mit mondjunk.
-Gyere csak! Nem lesz semmi baj!-kacsintott, majd megfogta a kezem és lementünk, de a lépcsőnél már ellengette a kezem.
-Helló!-köszöntünk egyszerre Niall-el a srácoknak.
- Ááááá, ne ilyen hangosan! Széthasad a fejem!-mondta Louis.
- Bocs-mondta neki Niall, még én csak kuncogtam.
- Vas Happenin' fiatalok? - jött be Zayn, szintén kómás fejjel.
- Inkább Vas Happenin' Zayn? Mi van veled? - kérdezte Niall.
- Azt inkább hagyjuk... Lehet le kéne állnunk az állandó bulizással...
-Gondolod?-kérdezte tőle nevetve Liam.
-Hát és te? Ahogy látom te elég kipihent vagy!-mosolyogtam Liam-re.
-Tudod...én már nem vagyok ilyen fiatal, mint ezek a dili bogyók.
-Haha..hehe...hihi...én idősebb vagyok!-mondta ki büszkén Louis még közeledni kezdett, de megbotlott a szőnyegben és kiterült a padlón. Egy kis idő után csak horkolást tudtunk hallani. Én csak nevetni tudtam rajta, tényleg ennyire, de ENNYIRE vicces?! Én mindjárt meghalok! Zayn nagy nehezen felcipelte Lou-t a szobájába, Harry pedig közeledni kezdett hozzám.
-Szia, Kicsim!-megölelt, majd a lépcsőn felé vette az irányt, mikor lépett egyet hirtelen visszafordult.
-Mi a...?-nézett rám nagy szemekkel.
-Most reggel jöttem, csak mert azt hittem, hogy itt vagy...én csak meglátogatni jöttem téged-közeledtem hozzá, majd megcsókoltam.
-Akkor jó...na, de én megyek szunyálni, mert majd széthasad a fejem!
Ezzel el is ment. Én lent maradtam Liam-el és Niall-el. Néztük egy kicsit a tévét, majd mikor már 18:30 volt indultam volna, de Niall mondta, hogy maradjak még. Nem akartam ezért elköszöntem tőlük, és elindultam haza. Még mentem az utcán, lépteket hallottam a hátam mögött, ezért megfordultam. Niall szaladt utánam.
-Lily, várj!
-Jajj, te süsü!-mosolyogtam rá-hát te?
-Lily, én sajnálom...igazad van, nem kellett volna azt tegyük! Ne félj nem mondok semmit sem Harry-nek!-kacsintott.
-Most megint mondjam azt, hogy imádlak?-viccelődtem-nyugi...nem haragszom!
-Jajj...Örökre barátok!-ölelt magához.
Itt az új réééész! :D Jó olvasást! :))
Cheryl ♥
Reggel 7-kor keltem. Nem tudtam aludni! Az ami tegnap este volt, el kell felejtenem...habár egy ilyen dolgot nehéz elfelejteni! Hogy nézek majd Harry szemébe ez után? És mi lesz Niall-el? Most lefeküdtem vele...azt gondolja majd, hogy csak kihasználtam. Nekidőltem az ágy támlájának és a mellettem fekvő Niall-re vetettem tekintetem. Olyan aranyos mikor alszik....na jó, mit beszélek én? Elég, próbálok nem az estére gondolni...Felkeltem és öltözni kezdtem. Mikor akartam kimenni az ajtón, Niall megszólalt.
-Csak így elmész? Hát igen, nem kell csodálkoznom!-mondta ki a szavakat szomorúan.
-Jajj, Niall...de tudod, hogy az tegnap...-ültem le mellé-Niall, tudod, hogy most nekem ez milyen nehéz?
-Tudom, de nekem? Nekem nem nehéz? Minden nap nézni téged, és látni, hogy a legjobb barátom megkaphat téged? Ez nekem nem nehéz? Tegnap este...mindegy felejtsük el!-erőltetett egy mosolyt az arcára.
-Imádlak!-mosolyogtam, majd felpattantam-na, de nekem mennem kell, nem akarom, hogy...
-Istenem, ez király buli volt!-hallottam Louis hangját, majd a többieket nevetni.
-Niall, most mit csinálunk?-kérdeztem tőle idegesen, még ő gondolkodott, hogy mit mondjunk.
-Gyere csak! Nem lesz semmi baj!-kacsintott, majd megfogta a kezem és lementünk, de a lépcsőnél már ellengette a kezem.
-Helló!-köszöntünk egyszerre Niall-el a srácoknak.
- Ááááá, ne ilyen hangosan! Széthasad a fejem!-mondta Louis.
- Bocs-mondta neki Niall, még én csak kuncogtam.
- Vas Happenin' fiatalok? - jött be Zayn, szintén kómás fejjel.
- Inkább Vas Happenin' Zayn? Mi van veled? - kérdezte Niall.
- Azt inkább hagyjuk... Lehet le kéne állnunk az állandó bulizással...
-Gondolod?-kérdezte tőle nevetve Liam.
-Hát és te? Ahogy látom te elég kipihent vagy!-mosolyogtam Liam-re.
-Tudod...én már nem vagyok ilyen fiatal, mint ezek a dili bogyók.
-Haha..hehe...hihi...én idősebb vagyok!-mondta ki büszkén Louis még közeledni kezdett, de megbotlott a szőnyegben és kiterült a padlón. Egy kis idő után csak horkolást tudtunk hallani. Én csak nevetni tudtam rajta, tényleg ennyire, de ENNYIRE vicces?! Én mindjárt meghalok! Zayn nagy nehezen felcipelte Lou-t a szobájába, Harry pedig közeledni kezdett hozzám.
-Szia, Kicsim!-megölelt, majd a lépcsőn felé vette az irányt, mikor lépett egyet hirtelen visszafordult.
-Mi a...?-nézett rám nagy szemekkel.
-Most reggel jöttem, csak mert azt hittem, hogy itt vagy...én csak meglátogatni jöttem téged-közeledtem hozzá, majd megcsókoltam.
-Akkor jó...na, de én megyek szunyálni, mert majd széthasad a fejem!
Ezzel el is ment. Én lent maradtam Liam-el és Niall-el. Néztük egy kicsit a tévét, majd mikor már 18:30 volt indultam volna, de Niall mondta, hogy maradjak még. Nem akartam ezért elköszöntem tőlük, és elindultam haza. Még mentem az utcán, lépteket hallottam a hátam mögött, ezért megfordultam. Niall szaladt utánam.
-Lily, várj!
-Jajj, te süsü!-mosolyogtam rá-hát te?
-Lily, én sajnálom...igazad van, nem kellett volna azt tegyük! Ne félj nem mondok semmit sem Harry-nek!-kacsintott.
-Most megint mondjam azt, hogy imádlak?-viccelődtem-nyugi...nem haragszom!
-Jajj...Örökre barátok!-ölelt magához.
2014. június 6., péntek
12.fejezet-Hogy tehettem ezt?!
Helló! :)
Meghoztam az új részt! :)) :D
Jó olvasást! :))
Cheryl ♥ :)
'Én nem tudtam megszólalni csak kirántottam kezem az övéből, és elszaladtam. Mikor hazaértem, csak ledőltem az ágyra. Niall?...
Erre nem számítottam!'
Egy kis idő után, elnyomott az álom. Reggel ajtókopogásra ébredtem. Kimásztam az ágyból és az ajtó felé indultam. Még Demi ajtója előtt mentem el, benéztem. Olyan aranyos mikor alszik! Kinyitottam az ajtót és Lola állt ott.
-Szia Lily! Mizujs?-nevetett, majd megölelt.
-Épp szunyáltam...de oké-nevettem.
-Jajj, bocsi-mosolygott.
-Semmi gond, gyere be!
Mikor bejött, megszólalt.
-Lily, valami baj van? Olyan fura vagy...
Leültünk a kanapéra és egy idő után beszédre nyitottam a számat.
-Tegnap, mikor elmentél...
-Tényleg, mit csináltatok Niall-el?-mosolygott.
-Épp róla szeretnék beszélni...Igen, szóval...Niall megcsókolt.
-Tessék?-emelte fel kicsit a hangját, de utána megint rám nézett.
-És te mit csináltál?-nézett rám.
-Hát elmentem, de...valahogy megbántam!-néztem a földre.
-Tán szereted?
-Meglehet igen!...Nem!...Nem tudom! Én Harry-t szeretem..de most hagyjuk ezt! Menjünk vásárolni!-próbáltam elterelni a témát.
-Oké!-mosolygott.
Felpattantunk és kiviharoztunk a házból. Nem is szóltam Demi-nek! Áhh, mindegy az! Egy csomó boltba mentünk és mindent bevásároltunk. Nem érdekel most már semmi! Szeretnék boldog lenni, CSAK Harry mellett!! De Niall...Mindegy,most már komoly! Mikor hazamentünk, próbálgattuk a ruhákat...olyan mintha "divat bemutató" lett volna a házamba. Lola-val egész jól elszórakoztunk, zenét hallgattunk, röplabdáztunk, teniszeztünk és persze, fényképezkedtünk. Az egész délután csodásan múlt el, csak sajnos annak a tökéletes nap végetért mikor Lola hazakellet menjen. Megint magam maradtam, ezért leültem a kanapéra és a tévét kezdtem bámulni. Egy kis idő után megjelent Demi.
-Szia, Szépség!-mosolygott-te?
-Hali!-mosolyogtam-te mióta vagy itthon?
-Egész nap itt vagyok, de oké-nevetett-de most megyek, na szia.
Kirohant és még azt sem érkeztem kérdezni, hogy hova megy. Megint csak a tv-t néztem, nagyon unom már ezt. Már majdnem, hogy elaludtam, de a mobilom csörgésére ébredtem. Harry-től kaptam egy üzenetet.
"Szia, Lily! :) Ma magam vagyok itthon, a srácok elmentek valami buliba :D van kedved eljönni? ;) <3 Szeretlek!" Erre csak elmosolyodni tudtam, felöltöztem és hagytam egy kis üzenetet Demi-nek az asztalon: "Ma este Harry-nél alszom :) puszi". Kimentem, egész úton csend volt, ezért igyekeztem, hogy minnél előbb odaérjek! Mikor odaértem, bekopogtam. Nem nyitotta ki senki, ezért benyitottam és szerencsémre nyitva volt. Beljebb sétáltam a sötét szobába, majd hirtelen egy kezet éreztem vállamon, ezért megfordultam. Az a személy nagyon közel jött hozzám, majd megfogta kezeimet. Én csak távolodni kezdtem.
-Gondoltam, hogy eljössz!-mondta a személy rekedtes hangon, majd megint közeledni kezdett.
-Várj csak...Niall?-mondtam kissé idegesen-kérlek, hagyj békén.
-Kérlek,Lily! Maradj-hirtelen odalépett és szenvedélyesen megcsókolt.
Próbáltam ellökni magamtól, de nem ment.
-Eressz el!-kezdtem kiáltozni.
-Ennyire utálsz, mert nem tudom visszatartani amit érzek?-lökött el magától.
-Nem, Niall...figyelj...én Harry-t szeretem.
-Mindig Harry!-motyogott-és engem egy kicsit sem szeretsz?
Nem tudtam mit mondani! Lola-nak azt mondtam, hogy 'meglehet' szeretem...Egy kis idő után végre beszédre nyitottam a számat.
-Csókolj meg!-mondtam összeszorított szemekkel.
Nem is kellett kétszer mondani, mert rögtön megtette. Lassan felmentünk Niall szobájába és Niall lassan ledőltött az ágyra és fölém hajolt. Lassan csókolgatni kezdte a nyakamat, majd az után visszatért ajkaimra.Farmer nadrágját kigomboltam, majd lehúztam róla és a földre dobtam. Megfogtam a boxere szélét, hogy azt is lehúzzam róla, de megfogta a kezemet és magára rántott.Majd mikor változtatott helyünkön, a melltartómat kikapcsolta, majd a földre dobta. Végignézett rajtam, s halványan elmosolyodott. Mikor már ruha nélkül voltunk, Niall belém hatolt. Nem hiszem el, hogy ezt teszem! Mit fog Harry mondani?...Hogy tehettem ezt?!
Meghoztam az új részt! :)) :D
Jó olvasást! :))
Cheryl ♥ :)
'Én nem tudtam megszólalni csak kirántottam kezem az övéből, és elszaladtam. Mikor hazaértem, csak ledőltem az ágyra. Niall?...
Erre nem számítottam!'
Egy kis idő után, elnyomott az álom. Reggel ajtókopogásra ébredtem. Kimásztam az ágyból és az ajtó felé indultam. Még Demi ajtója előtt mentem el, benéztem. Olyan aranyos mikor alszik! Kinyitottam az ajtót és Lola állt ott.
-Szia Lily! Mizujs?-nevetett, majd megölelt.
-Épp szunyáltam...de oké-nevettem.
-Jajj, bocsi-mosolygott.
-Semmi gond, gyere be!
Mikor bejött, megszólalt.
-Lily, valami baj van? Olyan fura vagy...
Leültünk a kanapéra és egy idő után beszédre nyitottam a számat.
-Tegnap, mikor elmentél...
-Tényleg, mit csináltatok Niall-el?-mosolygott.
-Épp róla szeretnék beszélni...Igen, szóval...Niall megcsókolt.
-Tessék?-emelte fel kicsit a hangját, de utána megint rám nézett.
-És te mit csináltál?-nézett rám.
-Hát elmentem, de...valahogy megbántam!-néztem a földre.
-Tán szereted?
-Meglehet igen!...Nem!...Nem tudom! Én Harry-t szeretem..de most hagyjuk ezt! Menjünk vásárolni!-próbáltam elterelni a témát.
-Oké!-mosolygott.
Felpattantunk és kiviharoztunk a házból. Nem is szóltam Demi-nek! Áhh, mindegy az! Egy csomó boltba mentünk és mindent bevásároltunk. Nem érdekel most már semmi! Szeretnék boldog lenni, CSAK Harry mellett!! De Niall...Mindegy,most már komoly! Mikor hazamentünk, próbálgattuk a ruhákat...olyan mintha "divat bemutató" lett volna a házamba. Lola-val egész jól elszórakoztunk, zenét hallgattunk, röplabdáztunk, teniszeztünk és persze, fényképezkedtünk. Az egész délután csodásan múlt el, csak sajnos annak a tökéletes nap végetért mikor Lola hazakellet menjen. Megint magam maradtam, ezért leültem a kanapéra és a tévét kezdtem bámulni. Egy kis idő után megjelent Demi.
-Szia, Szépség!-mosolygott-te?
-Hali!-mosolyogtam-te mióta vagy itthon?
-Egész nap itt vagyok, de oké-nevetett-de most megyek, na szia.
Kirohant és még azt sem érkeztem kérdezni, hogy hova megy. Megint csak a tv-t néztem, nagyon unom már ezt. Már majdnem, hogy elaludtam, de a mobilom csörgésére ébredtem. Harry-től kaptam egy üzenetet.
"Szia, Lily! :) Ma magam vagyok itthon, a srácok elmentek valami buliba :D van kedved eljönni? ;) <3 Szeretlek!" Erre csak elmosolyodni tudtam, felöltöztem és hagytam egy kis üzenetet Demi-nek az asztalon: "Ma este Harry-nél alszom :) puszi". Kimentem, egész úton csend volt, ezért igyekeztem, hogy minnél előbb odaérjek! Mikor odaértem, bekopogtam. Nem nyitotta ki senki, ezért benyitottam és szerencsémre nyitva volt. Beljebb sétáltam a sötét szobába, majd hirtelen egy kezet éreztem vállamon, ezért megfordultam. Az a személy nagyon közel jött hozzám, majd megfogta kezeimet. Én csak távolodni kezdtem.
-Gondoltam, hogy eljössz!-mondta a személy rekedtes hangon, majd megint közeledni kezdett.
-Várj csak...Niall?-mondtam kissé idegesen-kérlek, hagyj békén.
-Kérlek,Lily! Maradj-hirtelen odalépett és szenvedélyesen megcsókolt.
Próbáltam ellökni magamtól, de nem ment.
-Eressz el!-kezdtem kiáltozni.
-Ennyire utálsz, mert nem tudom visszatartani amit érzek?-lökött el magától.
-Nem, Niall...figyelj...én Harry-t szeretem.
-Mindig Harry!-motyogott-és engem egy kicsit sem szeretsz?
Nem tudtam mit mondani! Lola-nak azt mondtam, hogy 'meglehet' szeretem...Egy kis idő után végre beszédre nyitottam a számat.
-Csókolj meg!-mondtam összeszorított szemekkel.
Nem is kellett kétszer mondani, mert rögtön megtette. Lassan felmentünk Niall szobájába és Niall lassan ledőltött az ágyra és fölém hajolt. Lassan csókolgatni kezdte a nyakamat, majd az után visszatért ajkaimra.Farmer nadrágját kigomboltam, majd lehúztam róla és a földre dobtam. Megfogtam a boxere szélét, hogy azt is lehúzzam róla, de megfogta a kezemet és magára rántott.Majd mikor változtatott helyünkön, a melltartómat kikapcsolta, majd a földre dobta. Végignézett rajtam, s halványan elmosolyodott. Mikor már ruha nélkül voltunk, Niall belém hatolt. Nem hiszem el, hogy ezt teszem! Mit fog Harry mondani?...Hogy tehettem ezt?!
2014. május 24., szombat
11.fejezet-Erre nem számítottam!
'-Szia! Hülye voltam, nem tudtam magam visszatartani!-sóhajtottam-Sajnálom...'
-Lilly!-órditott bele a telefonba vidáman, Lola.
Kicsit nevetni kezdtem és könnyeim megálltak hullni. Remélem megbocsájtott.Mást nem is hallottam a telefonba, mint ajtócsapódást és aztán dübörgést. Most mi van? Történt volna valami? Idegesen órditozni kezdtem, de semmi válasz...Egy idő után ajtókopogást hallottam, gyors kirohantam a fürdőből és kinyitottam az ajtót. Előttem a legjobb barátnőm tekintettem ki a nyakamba ugrott.
-Lilly!-nevetett-én..annyira sajnálom-tolt el magától.
-Semmi gond-mosolyogtam rá-el is van felejtve!
-Jujj, de jó!-megint a nyakamba ugrott.
Bementünk a szobámba és leültünk az ágyamra. Mutogatni kezdtem neki a ruhákat, amit Harry-vel vásároltam. Ahogy láttam örült, hogy megint itt van velem és, hogy minden olyan mint rég. Habár az ami történt nem is volt valami rég, de mindegy...el van felejtve! Örülök, hogy itt van velem!
-Hé, támadt egy ötletem!-mondta nagy mosollyal az arcán.
-Mi?-néztem rá csillogó szemekkel.
-Csajos nap?
-Legyen-csaptam össze tenyerem és felpattantam.
-Mindjárt jövök, csak elmegyek a táskámért!-mosolygott, majd kirohant az ajtón.
Én gyors felvettem a kabátom, és a cipőm. Mikor kirohantam láttam, hogy Lola már ott vár a sarkon. Odaszaladtam és elindultunk. Egész jól elvoltunk, mentünk vásárolni. Fagyizni, én Lola-t le is fényképeztem ahogy épp a fagyiját nyalogatja. Nagyon jól szórakoztunk, és elég gyorsan el is múlt eza nap! Mikor hazaértünk, vagyis hozzám akkor betettünk egy horror filmet! Igaz, lányok vagyunk, de szeretünk filmezni!
Én gyors csináltam popcorn-t és lazán ledobtam magam a boldog barátnőm melé.
-Elég jó napunk van ma, igaz?-néztem rá mosolyogva.
-Ahha!-bólintott, és elnevette magát.
Ez a film nagyon ijesztő volt! Egy srác megölte a csaját! Júúj, kirázott a hideg! A film után már nem tudtunk mit csinálni, ezért hirtelen Lola felé fordultam, majd huncut mosollyal bólingattam.
-Most mi van?-nézett rám értetlenül.
Ekkor gyors felcsillantak szemeim és csikizni kezdtem! Imádom azt csinálni, olyan érdekesen nevet akkor! Mikor már alig lihegett abbahagytam.
-Hé, felhívjuk a srácokat?-kérdezte mosolyogva.
-Nekem 8-nevettem.
Felhívtuk a fiúkat és megkérdeztük, hogy rá-e érnek...de sajnos a válasz: Nem volt.Foci meccset néznek ma! Áhh, fiúk. Csak Niall birt jönni. Ezért felöltöztünk és elmentünk a megbeszélt helyre. Sokat hülyéskedtünk Niall-el. Nem is tudtam, hogy ennyire jó fej! Nagyon jól megvoltunk vele, de sajnos egy idő után Lola-nak hazakellet mennie. Magam maradtam Niall-el. Ez után is csak hülyéskedni tudtunk, Harry egy percre sem jutott eszembe! Ez hogy lehet?...Niall-el elmentünk a parkba és leültünk egy padra. Elég sokat beszéltünk, a gyermekkorunkról is volt szó és egyéb dolgokról. Csak mi ketten voltunk a parkban, egy lélek sem volt a közelben! Érdekes...gondolkodásomat Niall hangja törte meg!
-Lilly, te tényleg szereted Harry-t?-kérdezte halkan és a földet kezdte bámulni.
-Igen, miért?-érdeklődtem.
-Cs-csak kérdem-dadogott.
-Niall!-szóltam rá.
-Na jó...
-Na?-néztem rá.
Erre rám nézett és megcsókolt. Nem csókoltam vissza, csak ellöktem magamtól! Mikor indulni akartam, megfogta kezem és visszahúzott. Mélyen szemembe nézett és megszólalt.
-Sajnálom...
Én nem tudtam megszólalni csak kirántottam kezem az övéből, és elszaladtam. Mikor hazaértem, csak ledőltem az ágyra. Niall?...
Erre nem számítottam!
Bocsikaa, ha rövid lett :/ Ígérem a következő hosszabb lesz! :)) ♥ Remélem tetszett! :) :*
2014. május 11., vasárnap
10.fejezet-Sajnálom...:'(
'Mikor hazaértem, boldog Demi-t tekintettem a szobában a zenét hallgatva.
-Na mi van? Kukac mászott a seggedbe, vagy mi?-viccelődtem.
-Lilly, nem megyek vissza....'
Ezt mikor meghallottam a nyakába ugrottam! El sem hiszem, hogy itt marad velem. Szorosan ölelgettem, még valaki nem kopogott az ajtón. Odamentem és kinyitottam. Lola jött.
-Sziaa!-köszöntem vidáman és őt is szorosan megöleltem.
-Szia! Lilly, tudod megbeszéltük, hogy holnap csajos nap lesz-húzta félre a száját.
-Igen! Ééés?-húztam el az é-betűt kíváncsian.
-Nem birok veled lenni, mert..mert..-dadogott.
-Kinyögöd már végre?-néztem rá idegesen.
-Mert...tanulnom kell..-vágta rá, de láttam rajta, hogy valamit titkol.
-Nyári szünidőben?-nevettem.
-Ja!-mondta, erre el is ment.
Felhúzott szemöldökkel figyeltem, mikor eltűnt, bementem. Most meg ennek mi baja? Majd csak kiderítem. Visszamentem lánytestvéremhez, aki épp a konyhában meleg szendvicseket készített.
-Ki volt az?-mosolygott, majd a szendvicseket betette a sütőbe.
-Csak Lola-mondtam.
Demi csak vállat vont, majd a szendvicseket figyelgette.Mikor kész lett, megvacsoráztunk. Igaz, már késő volt, mivel nem is figyeltük az órát, elég gyorsan elmúlt ez a nap.Elmentem letussolni, és gyors ágyba bújtam.
***
Reggel a madarak csiripelésére ébredtem. A nap sugarai megvilágították minden egyes porcikám. Vidáman felültem az ágyba és kinyújtózkodtam.Finom illatokat éreztem a konyhából, letettem lábaim a földre és felvettem kényelmes kis szoba papucsom. Lassan kicsusszogtam a konyhába, ahol épp Demi reggelit készitett. Leültem az asztalhoz, és megint nyújtózkodni kezdtem.
-Jó reggelt, Törpilla-mosolygott Demi-jól aludtál?
-Ahham...-közben ásítottam egyet.
-Akkor jó!-mosolygott, és a kaját az asztalra tette.
-Bocsi, de én megyek!-mondta, közben már a cipőjét húzta.
-De hova?-néztem rá.
-Valahova-kacsintott, és egy szempillantás alatt eltűnt.
Megreggeliztem és elmosogattam. Felhívtam Harry-t és megbeszéltem vele, hogy ma menjünk sétálni. Ha már Lola-nak 'tanulnia kell'. Fél óra alatt elkészültem és elmentem a megbeszélt helyre, ahol találkozom Harry-vel.Mikor megérkezett és csókkal köszöntöttük egymást. Összekulcsoltuk kezünket, és elindultunk. Elég sokat sétáltunk, majd egy PÁÁÁR boltnál meg is álltunk, mivel rájöttem, hogy a vásárlás nem is olyan rossz dolog. Ismét mondom, vetem egy PÁÁÁR cuccot, és azután tovább sétáltunk. Elég jól éreztem magam Harry-vel. Életem legjobb napja.Remélem semmi sem fogja elronta...Mi a fene?! Most ez komoly?? Nem hiszem el, Lola ott nevet az egyik 'legnagyobb ellenségemmel'! Ezért akasztott engem le? Hogy ezzel az izével legyen? Hogy tehette ezt?...Visszatérve a 'legnagyobb ellenségemre'...Ő a suli 'Hercegnője'. Stefanie Gillan.
Rögtön odamentem hozzá, és ordítozni kezdtem.
-Tanulni, mi?-kérdeztem idegesen.
-Lilly?! Mit keresel te itt?
-Inkább ezt én kérdezem-kiáltottam tovább-hogy tehetted ezt?-könnyeim hullni kezdtek.
-Lilly...
-Tudod mit?...Hadjál békén-mondtam és elrohantam.Meglehet durva voltam hozzá, de a szemembe hazudott. Sirva szaladtam hazáig, és gyors berohantam. Becsuktam az ajtót, és zokogva nekidőltem az ajtónak, közben lassan le is guggoltam. Harry idegesen kopogott, hogy engedjem be. Sírós szemmel felkeltem és kinyitottam neki. Nyakába borultam, és szorosan megöleltem....Meglehet, hogy elég gyorsan felkapom a vizet? Igaz, én is bevallom, hogy elég gyorsan mérges leszek, még egy legkisebb dolgon is. Harry-vel leültünk a kanapéra, fejem rátettem mellkasára, ő pedig a karomat simogatta.
-Nyugi, nem nagy dolog-mosolygott.
-Tudom, de hazudott nekem-ültem fel-miért nem mondta el, bár akkor most ez nem lett volna..
-Igaz..-húzta félre a száját-na de, Kicsim, én megyek-egy puszit nyomott ajkaimra, és kikísértem.
Felmentem a fürdőbe, tükör elé álltam és megtöröltem könnyeim.
-Szia! Hülye voltam, nem tudtam magam visszatartani!-sóhajtottam-Sajnálom...
Hello! :) Ahogy lássátok, itt Lilly bocsánatot kér Lola-tól, mert megbánta azt amit mondott! :') És Lilly sosem szeretné, ha vége lenne a barátságuknak! :)) Lola, kérlek bocsáss meg! :'(
10comment :) köszönöm ♥ Sok-sok puszii :* Nati.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)